Bye Bye Baby

11.05. Felhívtam férjet, hogy elintézte-e, amire tegnap megkértem. Természetesen még nem jutott rá ideje (hangzott a válasz), ami egyenlő azzal, hogy pontosan abban a pillanatban jött rá, hogy elfelejtette, ahogy rákérdeztem. Na sebaj, már megszoktam. Persze, annyira nem sebaj, mert fenyeget annak a veszélye, hogy lassan úgy kell foglalkoznom vele, mintha egy túlkoros gyereket nevelnék…. Tovább »

12.36. Túl vagyunk a ballagáson. Én nem tudom, de nekem az ilyen jellegű eseményekben a boldogságon kívül mindig van egy nagy adag szomorúság is. Persze, azért örülök, hogy sikeresen magunk mögött hagytuk az iskolát, viszont nem hinném, hogy olyan nagy cucc lenne az általánost elvégezni. Esküvőkön is képes vagyok szomorú lenni, mert mindig belegondolok abba,… Tovább »

09.25. Jajistenem! A bloghoz készített facebook oldal nem feldobta lehetséges ismerősöknek a valós ismerőseimet? Nemhiába ódzkodtam az első perctől kezdve ettől a pofátlanul kíváncsi arcoskönyvtől. Gyorsan töröltem is a francba a profilt. Majd kitalálok helyette mást, twittert vagy tumblrt. Még nem tudom… 11.31. Nőcivel szerelem meg házasság témára terelődött a szó. Hát nekem masszívan kialakult… Tovább »

18.48. Nagy nehezen összebuheráltam egy facebook oldalt, de egyelőre nem enged közzétenni. Legalábbis zenét nem. Ami sajnálatos, mert “zene nélkül mit érek én”? 🙁 Lehet elég lett volna egy sima facebook-os profil, de már olyan zizzent az agyam, hogy ma már nem járok utána az biztos. Amúgy úgy látszik rám jár a rúd, ma az… Tovább »

09.17. Olyan ősfáradtság van rajtam, hogy az nem igaz. Pedig meg kell mozdulnom, mert szalad minden, és nem sok változás van az eltervezett megvalósításokkal kapcsolatban. Marhára kéne már egy kiadós pihenés, nyaralás, amikor nincs semmi kötelesség, nem kell megfelelni az elvárásoknak, és csak úgy passzióból lehet élni bele az életbe. Amúgy ezt tegnap írtam, de… Tovább »

09.03. Tegnap este végre visszakaptam az én világjáró Nőcimet. 🙂 Volt élménybeszámoló, volt szó  kusza világunk titkairól, kapcsolatok igenjeiről, és az ellenük szóló tiltakozásról, amiből persze kortól függetlenül mindig miértek születnek… Szóval úgy éjfélig nőci módra nőcis témákat boncolgattunk. 🙂 Az éjféli elalvástól nanáhogy kapkodásba fulladt a reggel, de no para, a gázpedál visszaszerzi az… Tovább »

22.20. Eszemet nem tudom, hogy mikor voltam utoljára egyedül. Fura érzés a hirtelen szabadság. Persze ez csak annyit takar, hogy Nőci iskolai kiránduláson van, Férj pedig üzleti útra utazott, és csak egy szabad éjszakáról van szó (amit nanáhogy el tudnék tölteni mással… ööö… akarom mondani máshogy). Arra sem emlékszem, hogy zsinórban mikor tévéztem ennyit… Régen…. Tovább »

08.21. Mégiscsak van valami a pozitív gondolkodásban! Reggel, az ágy szélén ülve közöltem magammal: – Nyugi öreglány! Még mindig jól nézel ki. No, így kedvem támadt sebtiben pár tornagyakorlatot kivitelezni. Egész jó volt, mondjuk azt nem tudom, hogy a nyakcsigolyáim közé mikor szorulhatott be az a pár nylonzacskó, amiktől olyan fura zizegős hangot hallottam, de… Tovább »

13.07. Imádok a terszon ücsörögni, amikor vihar készülődik. Hallgatni a mennydörgést, a bőrömön érezni a szellő hűs érintését. Belenézni a fényességbe, amikor haragszik az Ég. Valahogy ilyenkor az az érzésem támad, hogy párhuzam keletkezik a fent és a lent között… Mintha a természet szélesvásznon bemutatná a vihar utáni napsütés létezését, miszerint van ilyen. Egy pöti… Tovább »

08.16. Szeretném tudni, hogy mostmár örökre állandósul a  megdermedt műgyantaként való ébredés? Úgyhogy mese nincs, ma már tornázni és súlyzózni fogok. 09.31. Csak halkan jegyezném meg, hogy gyilkosságra készülök. Mit gyilkosságra? Gyilkosságokra. Nehogy már elaprózzam. Azt hiszem ma végzek a tőlünk jobbra házat építő, és a tőlünk balra házat felújító brigáddal. Így szombaton, kicsit zajosnak… Tovább »